Kellene egy napló. Amolyan váci. Hogy miért? Öregebb koromra lokálpatrióta lettem. Azt veszem észre, hogy beleszerettem a városomba. Amikor arról lett szó, hogy kényelmi szempontból Pestre kellene költözni, nem akaródzott. Ez a város jobb. Nyugodtabb, kisebb, nem nyom agyon, és nem nyüzsög az arcomba tolakodva. Szeretem én Budapestet, tetszik is bizonyos értelemben. De Vác emberibb. Hibáival, szépségeivel együtt. Nem akarom itt hagyni.

Nem tagadom, ihletet is kaptam hasonló (hasonló? - nagyképű vagyok...) blogoktól. Azt gondoltam, ebben a kicsiny városban is vannak olyan események, amit meg kell örökíteni. Kis léptékben. Az utcákon sétálva szembetűnnek dolgok, amit valahogy hírül kellene adni. Amikor végre megnyílik egy érdekes hely. Vagy éppen, amikor bezár. Amikor színesek lesznek az utcák az ősztől...

Ez amolyan napló magamnak. Nyilvánosan.